krakenAz emberi kreativitás, mint tudjuk határtalan és megannyi könyv bebizonyította már, hogy vannak igen kiváló művelői, akiknek öröm olvasni a fejükből kipattant történeteket, világokat és annak szereplőit. Találkoztam már jópár érdekességekkel és meglepő agyszüleményekkel, de amit China Miéville angol író művelt a Kraken című regényében, az minden eddigit túlszárnyalt – többszörösen is.

A történet úgy indul, akár egy krimi: a londoni Természettudományi Múzeumból egytűnik a világ egyik legnagyobb preparált polipja – amelynek méretéből adódóan azonban már valami kezd gyanús lenni, hogy itt nem egy egyszerű nyomozósdi történettel lesz dolgunk, melyet a további események láncolata igazol is, mert gyakorlatilag elszabadul a pokol London mágikus világában. Az egyik pillanatban még Billy Harrow, a múzeum hétköznapi tudósát ismerhetjük meg, aki szemtanúja lesz a furcsa eseménynek, a másikban pedig már színre lép a kultuszrendőrség, a polipimádó krakenhívők, akik Billy-t különös képesség birtoklójának hiszik abból kiindulva, hogy ő hajtotta végre az állat preparálását, de emellett feltűnik egyre több vallásos szekta sajátos istenképükkel, a bandaháborúzás is virágkorát éli, furcsábbnál furcsább teremtmények bukkannak fel, na meg természetesen kegyetlen orgyilkosokkal is lesz dolgunk. Mindenki számára egy cél lebeg a szemük előtt: megkaparintani a polipot – bárhol is rejtőzzön és bárki is tulajdonította el – és megakadályozni az apokalipszist, melynek első állomásaként épp a polip eltűnését emlegetik.

Ám ha azt hitted ennyivel meg lehet úszni a regény történetének bemutatását, nagyon is tévedsz, hiszen annyi szálon fut, hogy lehetetlen minden egyes részletét bemutatni, így tényleg csak az alapokat vázoltam fel Nektek, ennél jóval mélyebb rétegekhez juthat el az, aki veszi a bátorságot és nekilát.

Röviden és tömören: zseniálisan bonyolult! Ugyanis itt van nekünk ez a szürreális világ tele természetfeletti és emberfeletti lényekkel, akik így-úgy eléldegélnek egymás mellett egészen addig, amíg egyetlen – ha úgy vesszük – apróbb mozaikdarabka ki nem esik és fel nem billenti az egyensúlyt, mely azután a totális káoszba torkollik. Érdekek feszülnek egymásnak, láthatatlan jelenségek tűnnek elő a mélyről és bizony már a hétköznapi emberekre is hatással lesz, ami végképp jelzi fajsúlyát. Mindezek középpontjában pedig itt van nekünk Billy Harrow, a szerencsétlen tudós, aki sodródik az események tengerében és a körülményekhez képest egész jól alkalmazkodik ebben az új világban, amely elé tárul. A férfi karaktere már csakazért is brilliáns, mert teljes mértékben tudunk azonosulni vele, hiszen hozzá hasonlóan mi magunk is teljesen elveszünk ebben a különös rengetegben és van, amely részeknek többször is neki kell futni, hogy ezt az elrugaszkodott, szürreális élményt magunkba tudjuk szívni, ám ha sikerül elkapni a ritmusát nagyon jól lehet alkalmazkodni az érdekfeszítő légkörhöz és szereplőihez.

7278057Az biztos, hogy miközben olvastam sokszor megfordult a fejemben, hogy ez az ember vajon milyen szer hatása alatt írhatta eme elbeszélését, de egy idő után már mosolyogva fogadtam túlburjánzó kreativitásának újabb és újabb furcsaságait, pl. egyik kedvenceim voltak a fegyvertenyésztők, akik a kilőtt lövedékeket tojásként, az áldozatot pedig keltetőként felhasználva nevelgették automata gépfegyvereiket. De vannak itt tárgyakká alakított emberek, iPodban lakozó és zenével “működő” védőszellem, hogy az állatformát öltő emberekről és a káosznácikról már nem is beszélve. Szóval annyi szent, hogy unatkozni nem fogsz, mert ennek a gazdag társadalomnak a feltérképezése bizony kalandos lesz.

A befejezés volt egyedül az, amelyet kissé negatívumként éltem meg, hiszen egy ekkora történet méltányos véget érdemel, de számomra nem durrant akkorát, mint kellett volna. Persze jó kérdés, mi lett volna az ideális, hiszen a gazdag történet nagyon szerteágazó finálé lehetőséget biztosított és persze, hogy egy kitekert változat lett végül a győztes, amin nem kicsit pislogtam és kerestem a mögöttes magyarázatot, de nem találtam kielégítőnek – lehetséges, hogy a végére már maga az alkotó is elveszett volna a fonalak vezetésében? :)

Na de lényeg a lényeg, naphosszat lehetne ecsetelni a cselekményen felül a különböző karaktereket is, de egy biztos: mindegyiknek megvan a maga különlegessége és szerepe ebben az urban fantasy csodában, melyet viszonylag jól helyez el ebben a rengetegben, kellő figyelmet szentelve mindenkinek, már amennyi ebbe a terjedelembe (656 papírlap/606 ebook oldal)  beleférhet. Nagyon kíváncsivá tett mit tud még alkotni, úgyhogy legelső regénye, a Patkánykirály már bekészítve várja, hogy belemerülhessek!

notbad notbad notbad notbad notbad2