Kategória: Egyéb (Oldal 2 / 3)

Zsákmányolás – 2017. november

Zsákmányolás – 2017. október

A 2016-os évem könyvekben

Egészen könyvdúsra sikerült a 2016-os évem, összesen 39 könyvet sikerült elolvasnom és bármilyen hihetetlen, de ez az első év, amikor felborult a megszokott tendencia: több papírkönyvet (23) vettem a kezembe, mint amennyi ebookba (16) merültem. Ettől előtörő lelkiismeret-furdalásomat azon nyomban orvosoltam is az új évben és újra a Kindle-t vettem hű társammá, rápakolva megannyi könyvet, hogy helyrebillenjen az egyensúly. Igazából már kezdett is hiányozni, jó volt újra visszatérni hozzá.

fullsizerender-28Apropó, arról még nem is esett szó, hogy drága jó Kindle 5 olvasóm szülinapom alkalmából leváltásra került, mégpedig egy Voyage-ra – csak hogy márkahűek maradjunk -, amivel azóta is dúl a szerelem.

Nem hittem volna, hogy a háttérvilágítás ennyire kényelmes és praktikus funkció lesz (korábban úgy gondoltam, minek ez nekem), a gombok hiányát pedig már elég jól megszoktam. Ráadásul olyan pazar tokot kaptam hozzá, mellyel sokkal egyszerűbb tárolni, vinni, hozni, magamhoz ölelni, fogni és a többi.

Na de kanyarodjunk vissza 2016-hoz és a számokhoz. A 39 könyv, ha a Goodreads nem csal, összesen 12.902 oldal elolvasását jelentette (plusz-mínusz néhány oldal, mivel nem mindegyik könyvnek volt feltöltve a magyar verziója). A legrövidebb könyv Anna Maria Maki: Zárt helyek igézete volt, örültem is neki, hogy nem kellett több oldalon keresztül szenvednem rajta, a leghosszabb pedig, ha minden igaz Mark Elsberg: Black Out című regénye volt.

Az értékeléseim átlaga 4,1 volt, igazából a legrövidebb irománytól eltekintve nem lőttem mellé olyan hatalmasokat, kisebb-nagyobb csalódások akadtak, de semmi nagy lelki törés.

Nagy nehezen, de öszeszedtem a top 10 regényt, amely a legjobban elnyerte a tetszésemet és ha időmilliárdos lennék, újra elő is venném és még egyszer elolvasnám őket. Ennek hiányában marad a film változatok megtekintése, ha elkészítik őket, vagy ha sikerül hozzáférnem.

Tovább

Főszerepben az idősek

Nem is gondolná az ember, hogy idősek köré szőtt történetek mennyire jók is lehetnek és mennyi potenciált hordoznak magukban. Önmagában az, hogy valaki megöregszik és tapasztalatokra tesz szert – mely által bölcsebbé válik -, ugye nem éppen elégséges, ezért fogják őket és kizökkentve a hétköznapi, megtanult, sokszor berögzült életükből egy új, szoktalan helyzetbe és/vagy környezetbe helyezik őket. Mindehhez járul még némi humorral megfűszerezés és bamm, a végeredmény zseniális lesz! Ennek első ékes bizonyítéka nálam Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című regénye volt, melyben pontosan ezek az elemek segédkeztek abban, hogy a szívemhez közel kerüljön főszereplője, továbbá maga az egész alkotás és arra ösztönözzön, hogy újabb hasonló kaliberű főhőst szerepeltető könyveket vegyek a kezembe.

Nemrég két olyan regényt is sikerült elolvasnom, melyek ugyancsak idős emberek és az ő életük köré szövődik és azt kell, hogy mondjam sikerült a krémbe belenyúlnom, hiszen mindegyik páratlan a maga nemében.

Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak

Ove 59 éves és mindenről megvan a határozott véleménye. Példának okáért a Saab számára az autók autója és bizalmatlan minden olyan emberrel szemben, akik Volvót vagy más külföldi márkájú járművet vezetnek. Napjainak megvannak a fix pontjai, melyektől sosem tér el: legyen az a lakótelep tisztántartása, vagy a tiltó tábla ellenére ott parkoló autók rendszámának felírása, ezeket ráadásul kötelességének érzi, hogy elvégezze, ha már embertársai nem teszik meg. Lételeme a munka és nem érti mások hogy nem érthetnek olyan egyszerű dolgokhoz, mint egy radiátor légtelenítése, tolatás vagy egyéb ház körüli munka. Ám most, hogy állás nélkül maradt és a szomszédai is folyamatosan keresik apró-cseprő ügyekkel, mellyel keresztbe tesznek fontos célkitűzésének, úgy érzi, minden összeesküdött ellene. De az, hogy miképp jutott el idáig és hogy próbál túlélni morgolódások közepette és elvégezni feladatát, azt az olvasónak magának kell felfedeznie.

Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása (Harold Fry sorozat 1.)

Harold Fry nyugdíjba vonulása után éli szürke, hétköznapi életét feleségével, míg egyik napon kap egy levelet régi munkatársnőjétől, Queenie Hennessy-től, akit 20 éve látott utoljára és most halálos betegsége utolsó fázisáról tudósít, továbbá búcsút vesz a férfitől. Harold megírja válaszát, majd elindul vele a sarkon lévő postaládához, de aztán úgy dönt, tesz inkább egy hosszabb sétát és máshol dobja be. A távirat végül csak nem akaródzik kikerülni a kezéből és hirtelen felindulásból nekivág gyalogszerrel eljuttatni sorait a címzetthez. Igen ám, de nem holmi szomszédságig történő sétálás veszi kezdetét, hanem egy 900 kilométer hosszú kalandtúra, mivel meggyőződése szerint amíg útja tart, addig Queenie is életben fog maradni. Vitorláscipőjében és vékony kabátjában indul neki a távolság legyűrésének, melynek során különleges emberekkel találkozik össze és emlékeinek felidézése által életéről is számot vesz. Na de az, hogy sikerrel jár-e a küldetése, csak az fedezheti fel, aki végigolvassa a regényt.

 

Screen Shot 2015-12-29 at 16.43.30 copy

Tovább

Helló, mi?

Furcsa beköszönő bejegyzést írni egy olyan blog esetében, amelyhez már évek óta gyűlnek a bejegyzések, de mivel ez a mostani „megújulás” egy nagyobb mérföldkőnek számít, nem lehet mellette csak úgy szó nélkül elmenni. Na meg természetesen a kötelező visszatekintés sem hagyható ki!

Esetemben ennek az egész ötletnek a csírája akkor fogalmazódott meg, amikor körülbelül 2,5 évvel ezelőtt megkaptam azóta elválaszthatatlan társamat, a Kindle-ömet. Gimnáziumi éveim alatt ugyan olvasgattam szorgalmasan, ám utána keletkezett egy hatalmas és szégyenletes űr, amelyet aztán az ebookom hivatott végre betölteni, abszolút sikerrel! Bár hirtelen ötlettől vezérelve találtam rá és néztem utána az eszköznek, olyan intenzitással találtunk egymásra, hogy majd’ kiugrottam a bőrömből, amikor abban az évben karácsonyra (igazság szerint már kicsivel előtte) meglepetés gyanánt megkaptam és már ott is figyelt a kezemben teljes valóságában. Az első könyvek elolvasása után pedig személyes blogomon írtam róluk pár sort, kipróbálva milyen is kiírni magamból. A bejegyzések aztán mohó olvasásomnak köszönhetően gyarapodtak, míg aztán át nem vették az irányítást személyes dolgaim felett, így nem volt mese, a kettőnek előbb-utóbb szét kellett válnia.

NyGEo9x

Beköszöntött a blog.hu-s korszak, mely élt, vergődött, majd szépen csendben elhalt. Megőrjített a felület behatároltsága, az, hogy nem tudtam olyan mértékben személyre szabni és közönségbarátabbá tenni, ahogy szerettem volna, így csak idő kérdése volt, mikor költözök ismét, remélhetőleg már egy végleges helyre.

Hát itt is volnánk, elérkezve a jelenhez és egyúttal visszatérve a jó öreg WordPress felülethez, melyet mindig is jobban preferáltam más blogmotorokhoz képest, ráadásul egy teljesen saját domain alatt. Ez számomra hatalmas ugródeszkát jelent, hiszen végre szabadon, tetszés szerint, újult lelkesedéssel vághatok bele ismét a bejegyzések gyártásába.

Egyelőre maradnak a megszokott irományok, de a későbbiekben igyekszem belenyúlni a kreatív kalapomba és valamilyen olyan újdonságokkal előrukkolni, amely számotokra is érdekessé válhat.

Köszönöm, ha velem tartotok!

mona

WordPress & Téma: Anders Norén